Írás · Egyéb

Nyári akcióterv

Indokolatlanul sokáig tartott, mire rászántam magam erre a bejegyzésre, de ahhoz képest, hogy nyári szünet van, bőven akad teendőm — mindenesetre mostanra sikerült teljesen kifújnom magam az év végi hajtás után. 🙂

Nem írtam erről sehova, de régóta gondolkodom rajta, hogy kellene nekem egy gyakornoki hely egy ügyvédi irodában (zéró jogász rokonnal nem igazán lát bele az ember a különböző karrierutak valóságába), és hónap elején megkeresett egy barátnőm/ismerősöm, mivel annál az irodánál, ahol ő már fél éve dolgozik, több gyakornokot is kerestek.

Nagyon jól esett, hogy gondolt rám, főleg mivel nem is vagyunk olyan különösebben jóban, és abszolút beleéltem magam a dologba, de aztán nem lett belőle semmi: minimum 2 napra kerestek valakit, ezt másod- és negyedéven még be is lehet vállalni, de harmadéven szerintem kizárt — nekem legalábbis biztosan nincs rá kapacitásom a kari lap, AFS és egyéb már vállalt kötelezettségek mellett 😦 (BTW jövőre alapból 35 órám lesz, és ez csak az, ahol majd személyesen meg kell jelenni :’D)

Ettől függetlenül még mindig örülök a lehetőségnek, mert végre megláttam a fényt az alagút végén. Ráadásul végre kifizették a második féléves munkánkat a kari lapnál, úgyhogy abszolút boldog vagyok.

Ha már AFS: lesz találkozó július 30-án, részletek itt. (Momentán velem együtt 5-en vagyunk, pedig előzetes felmérésen 12-en jelezték, hogy ebben az időpontban ráérnének :D)

A hóvégi Merengő táborra pedig nagyon készülök, már azokat a mini utazótusfürdőket is beszereztem. ❤

Pár nappal ezelőtt túljutottam a 100 days of productivity kihívás felén (tumblr), mindenkinek ajánlom, abszolút rászorítja az embert, hogy minden nap végén találjon a tevékenységében valami értékeset, érdemlegeset 🙂

Pénteken végre sikerült találkoznom egy volt osztálytársammal, jó volt látni, hogy végre talált egy olyan szakot, amit legalább nem utál intenzíven. 🙂 A többieket sajnos még nem sikerült levadásznom, de remélhetőleg a nyár folyamán mindenkit sikerül elkapnom két nyaralás között.

Most, hogy itt a nyár, és nem csak az Egyetem térre kell mennem, ami az autósoknak tabu, végre tudok vezetni: voltam a Paskálon, a Praktikerben (dombon van!!!), a Duna Plazában, a Tescóban és a nagymamáméknál. Ha elég bátor vagyok, a nyáron még egy-két autópályára is felhajthatok 😀

Ami az írást illeti, a Nem akartam javításában jelentős előrelépéseket tettem, még ebben a hónapban végleg le fogom zárni ezt a történetet, és akkor végre teljes erővel koncentrálhatok az aktuális dolgaimra. Csináltam egy Camp Nanós projektet, remélhetőleg ezúttal sikerül teljesíteni is.

Egyébiránt a Töviskapuról tud valaki valamit? 

Kultúra · Olvasás · Tanulmányok

Kívánság Üst + miegyéb

Véget ért a Kívánság Üst, lelepleződtek a szerzők:

Peter Pettigrew nem az, akinek mutatja magát, azt azonban még ő maga sem tudja pontosan, hogy ki lesz, vagy hogy ki akar lenni. A hetedéves Petert kételyek gyötrik, sötét vágyak vezérlik, miközben már a barátait sem érzi olyan közel magához, mint annak előtte. Nem tud mást, csak azt, hogy ő nagyobb dologra hivatott, mint James és Sirius árnyékában kujtorogni, hogy jutalomra, elismerésre méltó, és ezért hajlandó bármit megtenni… Legalábbis majd egyszer biztosan.

Itt is köszönöm, nagyon tetszett!

Egyesek belerokkannak a háborúba, másokból az életveszély hozza ki a legtöbbet – Sirius közéjük tartozik, sosem hátrált meg a kihívásoktól. Azonban mikor betolakszik a halál az életébe, még ő is kénytelen szembenézni önmagával.

Részemről ez egy nagyon jól sikerült Üst volt, Nórinak jobban tetszett a történet, mint reméltem, ráadásul sikerült időben leadni 🙂 Még sokáig fogok visszajárni olvasgatni, mert rengeteg ajándék érdekel, csak egyelőre nem volt érkezésem rávetni magam a történetekre.

Egyébként a Nyctophilia Kihívásról is sok történet rajta van a listámon, de azok mind google doksiban kerültek fel, amit bajos telefonról olvasni, úgyhogy egyelőre azokhoz sem jutottam el.

Olvasás terén hamarosan jövök egy Anita Blake témájú kirohanással, hogy itt vagy molyon, az még kérdés, mert nem tudom, mennyire fogok tudni a legújabb kötetre szorítkozni. Egyelőre annyit, hogy már tudom, miért mindig az AB köteteket olvasom ki először: oldalanként egy sor bőven elég, hogy képben maradjak.

A hétvégén jogszoc vizsgára készülve elolvastam több mint 200 oldal tanulmányt, ami gyakorlatilag teljesen átfutott az agyamon, viszont az utolsó darab nagyon érdekes volt: A párbajképes társadalom Eliastól hihetetlenül aktuális, már ami a diákszervezetekre vonatkozó részeket illeti. Lehet, hogy már pont párbajozni nem kell, de egyébként minden pontosan ugyanúgy működik, ami elég félelmetes.

A vizsga egyébként jól sikerült, ötöst kaptam, az alkotmányjognak viszont még mindig nincs eredménye.

Egy barátnőmtől kaptam karácsonyra egy nagyon cuki pillecukor párnát, ő csinálta 🙂 Ő tőlem csak egy hógömböt kapott, de a kézügyességemre tekintettel talán jobb is így.pille

Mostantól karácsony végéig pihenni fogok, és valószínűleg anyával megsütöm életem első mézeskalácsát 🙂

Írás · Egyéb

Szünet – összefoglaló

ELTE-hallgatóként azokhoz a szerencsés egyetemistákhoz tartozom, akik október 23. után egy héten keresztül regenerálódhattak, felkészülhettek a félév második felére — ez nekem csak részben sikerült.

A szünet előtti héten építkezés volt nálunk, felhúztak egy falat a teraszunkra (korábban is ott volt), emiatt a hosszú hétvége takarítással, bútormozgatással és hasonló nyalánkságokkal telt, a hét elején pedig ezermester pályafutásom is útnak indult — örömmel jelentem, hogy egész profi vagyok fugázásban 😀

Egész októberben nem voltam táncolni, sajnos nagyon sokat kellett tanulnom/készülnöm a számonkérésekre, így a héten 5 órán is részt vettem — nem túl egészséges, de talán jobb, mintha egyáltalán nem mozognék.

Szükségem volt néhány új felsőre, úgyhogy egy fél nap elment az Árkádban — mindenkinek nagyon ajánlom a Terranovát, ha pólóról van szó, hivatalosan is ez a kedvenc boltom. Nem kellett volna, de beszereztem egy új télikabátot is (fehér és karcsúsított, beleszerettem ❤ ).

Levágattam a hajam, az eredmény itt látható:

 photo hajak_zpss3z12rwv.png

AFS-en elindul a Halloween-hét, ma éjfélig még várjuk a 100 szavasokat, jövő héten pedig lehet pontozni — Selly nagyon cuki díjakat és emléklapokat csinált, szeretnénk kiosztani őket. 🙂

A kari lapnál volt némi kavarodás, és még mindig nincs online megjelenés + visszadobták az összes ösztöndíjpályázatot, mert máshonnan kapunk majd zsebpénzt, de ettől eltekintve minden a normális kerékvágásban halad, ma becsúszott egy 48 oldalas kis szösszenet, aminek a felét nekem kellett kijavítani, de túl vagyunk rajta, ha a trehányság ölne, még jogon is jutna mindenkinek ösztöndíj.

Ma megcsináltam a jogszoc beadandómat (terepnapló egy vallási eseményről, jó volt éhgyomorra meghallgatni, hogy szerencsétlen leszek életem végéig, ha nem megyek szentségimádásra), és voltunk a nagymamáméknál, már egészen profik okostelefon-használatban — annyira, hogy Mamát akadályozza, hogy régi az operációs rendszer 😀

Selly válaszolt a Liebster Award kapcsán feltett kérdésekre.

A szünetben szerettem volna sokat tanulni és írni, ez csak minimálisan sikerült, de semmi pánik, megoldom… valahogy 😀

Írás · Egyéb

Elemek Harca és Liebster Award

Tegnap este eredményhirdetés volt az Elemek Harca Kihíváson. Egyúttal a zsűriről is fellebbent a fátyol — Tisztalelkű álnéven pontoztam, lehet szidni, szigorú voltam.

Sokat vártam ettől a kihívástól, egyrészt mivel elég nehéz volt a feladat, másrészt mivel sok régi motoros jelentkezett. Azonban sajnos úgy éreztem, hogy a többség ebben az alkotói szakaszban nem tudta kihozni magából a maximumot. Néhány történet nagyon jól sikerült, ugyanakkor csalódás volt számomra, hogy a helyesírásért szinte mindenhol vonni kellett (nem is keveset), pedig még a szervezők is vállaltak bétázást.

Pontozás közben az volt a benyomásom, hogy a kulcsok talán túl nagy szerepet kaptak az értékelésben, sok történet nem sikerült olyan rosszul, mint amennyire kevés pontot kapott tőlem a kulcsok miatt.

A kedvenceim: Szobavilág, A szintetikus nirvána, Földből, égből, lelkem legmélyéből és Emberáldozat

Köszönöm stoobie-nak és Hamynek a szervezést és az emléklapot 🙂

Luthien Lovemagictől a napokban Liebster Blog Awardot kaptam!

Nézzük, miről is van szó! 🙂

A díjról néhány fontosabb információ:

A kezdeményezés Németországból indult, a díjat bloggerek adják egymásnak. Leginkább azt szeretnék vele elérni, hogy az olvasók jobban megismerjék a bloggert, illetve megtudják azt is, hogy ő kiket olvas, és kiket ajánl olvasásra. Éppen ezért van egy marketing háttere is, hiszen a blogger tovább is adja a díjat, nemcsak megkapja.

A liebster szó jelentése egyébként kellemes, értékes, legkedvesebb, amely utal arra, hogy az odaítélő szívesen jár vissza az adott blogra, éppen ezért ajánlja. Fontos megemlíteni, hogy a lánclevelekhez hasonló módon terjed, és a jelölés során nincsen semmilyen tartalmi megkötés. Nemcsak könyves, filmes blogok kaphatják meg, hanem oda lehet ítélni egy kismama-blognak vagy akár egy gasztroblognak is. A jelölésekkel elárulja a blogger magáról, hogy melyek azok a területek, amelyekről szívesen olvas. A Liebster Blog Awardot egyébként nem kötelező továbbadni, de felesleges megszakítani a láncot, hiszen ez mindenkinek elismerést jelent, és ha valami tetszik, akkor dicsérjük meg nyugodtan. Díjat adni pedig szép gesztus.

A díj kötelezettséggel jár, amelynek itt vannak a szabályai. Fontos, hogy a szabályok változhatnak, és maguk a bloggerek is alakítanak rajta:

– Írd meg, hogy kitől kaptad a díjat, linkeld be a posztodba a blogját!
– Írj 10 olyan dolgot magadról, ami nem köztudott!
– Válaszolj a jelölő személy által feltett kérdésekre!
– Nevezd meg az új jelölteket és tegyél fel tíz kérdést nekik!
– Értesítsd a blogokat arról, hogy díjat kaptak tőled!

Tíz dolog, amit kevesen tudnak rólam:

1. Nem szeretek tanulni. Komolyan nem.

2. Mindig ugyanazokat a könyveket olvasom újra és újra, a jó filmeket is képes vagyok rongyosra nézni.

3. Sosem voltam síelni, és nem is nagyon akarok, nem szeretném kitörni a nyakam.

4. Nem szeretek túl sok időt emberek között tölteni, sokkal több egyedüllétre van szükségem az átlagnál.

5. Nagyon nehezemre esik tartani a szám, ha valami nem tetszik, és nem szeretem, mikor ezt kihasználva belőlem csinálnak megmondóembert.

6. Nem vagyok különösebben rendszerető.

7. Nem érdekelnek a számítógépes és hasonló játékok.

8. Állandóan félek, hogy egyszer nem fogom tudni teljesíteni a vállalásaimat.

9. Nem tudom pontosan, hogyan kell filmet lopni.

10. Ha rajtam múlik, 11-ig alszom, és 1-ig ki se kelek az ágyból. 🙂

A 10 kérdés, amit Luthientől kaptam:

1, Mi volt a legrosszabb és a legjobb könyv, amit eddig valaha olvastál?

A legjobb talán a Harry Potter sorozat, legrosszabbat nehéz lenne választani, inkább nem is erőltetem.

2, Melyik könyvről írtál nagyon nehezen értékelést? Miért?

Az Akkor szakítsunkról, nehéz negatív véleményt megfogalmazni, mikor az ember tudja, hogy a többségnek tetszett valami — ehhez jön hozzá, hogy nehéz meghúzni a határvonalat, hogy mi az, ami azért nem jött be, mert nem én vagyok a célcsoport, és mi az, amit mindenképpen problémásnak találnék.

3, Átlagosan hány könyvet olvasol egy évben?

Kevesebbet, mint szeretnék — rendes, kiadott könyvet szinte szégyenletesen keveset. Mostanában főleg angol HP ficeket olvasok, azokból sosem elég. És persze vizsgaidőszakban tankönyveket, de az nem éppen a nagykönyvben megírt olvasási élmény szokott lenni 😀

4, Ha csak egy ételt ehetnél életed végéig, mi lenne az?

Krumpli, azt nagyon sokféleképpen el lehet készíteni.

5, Mi a kedvenc gyermekkori emléktárgyad?

Még valami ovis tornán kaptam egy PVC aranyérmet, a mai napig a fiókomban van, az egyetlen jó emlékem az óvodából.

6, Mi az a házi munka, amit legjobban utálsz?

Fürdőszoba-takarítás — szerintem ezt nem kell indokolni 😀

7, Mi a kedvenc filmed?

A Fehér leander, valahányszor megnézem, új mondanivalója van.

8, Mi az, amit nagyon szívesen gyűjtesz/vásárolsz, és nem könyv?

Írószerek, füzetek, ruhák, plüssjátékok.

9, Milyen műfajban olvasol/nézel filmet leginkább?

Mikor mit, elég mindenevő vagyok, azt könnyebb meghatározni, hogy mit nem nagyon kedvelek: a sci-fi és a fantasy néhány kivételt leszámítva nem az én asztalom.

10, Hol olvasol a legszívesebben?

Otthon, illetve a tömegközlekedésen, főleg a metrón.

Jelöltjeim:

Selly

finnigan

Xwoman

Kérdéseim:

1. Mit tartasz a legnagyobb eredményednek?

2. Ha lenne egy tündérkeresztanyád, aki egyetlen kívánságodat valóra váltja, mit kérnél?

3. Melyik törpe áll hozzád a legközelebb a Hófehérkéből? Miért?

4. Ha lenne egy napod, ami a végén eltörlődik (másnap olyan lesz, mintha meg sem történt volna), mit tennél?

5. Szereted a könyvekből készült filmeket?

6. Mit gondolsz a kötelező irodalomról?

7. Ki a példaképed?

8. Hogy élnéd túl a zombiapokalipszist/3. világháborút?

9. Fontos neked, hogy mások mit gondolnak rólad?

10. Mi volt a legsokkolóbb élményed?

Írás · Egyéb · Tanulmányok

ELTEPress Akadémia & jogászkodás

Múlt szombaton került megrendezésre az ELTEPress Akadémia, aminek az első felén én is részt vettem.

Egyfelől nagyon hasznosnak tartom, hogy van lehetőség az egyetem többi kari lapjának tagjaival ismerkedni, illetve mindannyiunk számára fontos témákat átbeszélni, ugyanakkor többre számítottam.

Az első előadás a tipográfiáról szólt, az előadó nagyon szemléletesen fejezte ki magát, borospoharakkal és teáscsészékkel zsonglőrködött, ugyanakkor az egész mondanivalója kimerült annyiban, hogy ne Comic Sans betűtípussal adjuk le a doktori disszertációnkat.

Ezután rövid ismerkedős játék következett, ami meglepően flottul ment, kérdéseket kellett feltenni egymásnak egy lapról — nem meglepő, de a lányok nagy többségben voltak.

A helyesírási előadás volt az utolsó, amit meghallgattam, de majdnem agyvérzést kaptam tőle (és a szerkesztőségünk többi tagja is). Egyrészt teljesen logikátlanul bizonyos részeknél beszélt az új szabályzatról, másoknál nem, így azt sugallta az előadás, hogy ahol nem emelte ki, ott nem változott semmi, másrészt teljesen belekavarodott a mondandójába, és ez odáig vezetett, hogy nálunk a gondolatjel az em dash (ez csak egy példa!). A poén az volt, hogy utána tollbamondást írattak az új helyesírás szerint (benne volt a Mariann-nal, amikor pl. az e körüli változtatásokat egy huszárvágással átugrotta az előadó).

Ezután elmentünk műhelyezni, ahol a különböző újságok szervezeti felépítéséről, munkamegosztásáról, felületeiről beszélgettünk, nagyon érdekes volt megismerni a többiek rendszerét, engem megerősített, hogy mi csináljuk a legjobban, de volt, akinek meg ötleteket adott, hogy hogy kellene átalakulnunk 😀

Sajnos nem tudtam végig maradni, így a mi főszerkesztőnk előadásáról lemaradtam, de olyan sokan el se jöttek (az újak közül csak a barátnőm, akit én szerveztem be…), hogy szerintem bőven túlteljesítettem a feladatot.

Ez tökéletesen összefoglalja a hetemet 😀

A kari lapunk hamarosan tényleg megjelenik, már feltöltés alatt vannak a cikkek, viszont emiatt egész múlt héten javítgattam, és nagyon igyekeztem nem túlmenni a korrektori szinten — büszke vagyok magamra, három-négy rövid megjegyzésnél többet egy cikkbe se tettem, sőt volt, amelyikbe egyet sem! Lehet, hogy majd kapunk némi zsebpénzt a munkánkért, de még nincs meg a pályázat eredménye.

A múlt héten három ZH-t írtunk, természetesen csütörtök-pénteken az összeset, nem volt túl jó élmény, szerintem a véres részleteket mindenki el tudja képzelni 😀

Szombaton Revával találkoztam, sajnos a rossz idő miatt nem tudtunk túl sokat időzni a szabadban (a Szent István Parkban minden tiszta víz volt), úgyhogy három helyre is beültünk, de jól éreztük magunkat, ezzel fejeztük be a napot:

DL

A vasárnap sajnos már nem sikerült ilyen jól — kettéválasztatjuk a teraszunkat, ami kizárólag egy méretes (és drága) fal építésével lehetséges, emiatt el kellett pakolni a szobámat, azon hordják keresztül a téglát. Ez azt jelenti, hogy a héten felszorultam az emeletre, ami nem nagy baj, csak kényelmetlenség.

A baj ott kezdődik, hogy apukám, aki a szomszéd lakást árulja, alá talált írni egy olyan adásvételi szerződést, amiben nem a saját, hanem az én kocsibeállómat adja el (természetben jól jelölték meg, csak a nyilvántartást nem sikerült eltalálni). Egy az, hogy szerinte erről kapok értesítést a Földhivataltól, gyakorlatilag nem jött semmi, a másik, hogy ő és a vevője a vevő láthatólag teljesen inkompetens ügyvédjétől várják ennek a problémának az orvoslását. És még nekem lett mondva, hogy ne jogászkodjak, mikor felvetettem, hogy talán keresni kéne egy olyan szakembert, aki megnézi, mit akar hova bejegyeztetni, nem csak bemondásra nyújtogatja be a papírokat, ahová jólesik.  Azt meg inkább nem akarom tudni, hogy mekkora alkoholos befolyásoltság kell ahhoz, hogy diplomás ember anélkül aláírjon, hogy megnézze, mi az.

Ez a vasárnapot eléggé elintézte (BTW a falat is azért építjük, mert fene se tudja, sikerült-e/megpróbálta-e egyáltalán elmagyarázni a vevőinek, hogy a mi teraszunk közepén volt egy fal, ami kitakarja a kilátás egy részét, és valamikor vissza lesz építve), vasárnap akartam megcsinálni az Üstös történetem vázlatát, de mire végeztem a némettel, ami helyett a postán várakoztam, kiégett az agyam.

Bennem már csak az tartja a lelket, hogy péntektől szünet van, remélem, mindenkinek megvan már a pihenési terve a hosszú hétvégére.

WWCh lesz, de nem csak írni lehet!

Elemek Harcán hamarosan eredményhirdetés.

Írás · Tanulmányok

Beindult az év + Elemek Harca

Hét közben már kifakadtam egyszer Facebookon, azóta inkább kellemes dolgok történtek.

PJ-ből végre megírtuk a ZH-t (egyben az év első dolgozatát), egész jól ment, és a tanár az előző óra kompenzációjaként még csokit is hozott ❤ Közigből is írunk jövő héten, ráadásul prezentációt kell tartanom két másik delikvenssel együtt, de legalább csinálunk valamit.

A jogszoc beadandómat a konfliktusmegfigyelésből egy előadásról fogom írni, és bőszen remélem, hogy nem szankcionálják. Egyszerűen nem találok megfelelő konfliktust, az aluljáróban veszekedő, részeg hajléktalanokhoz meg nincs nagy ingerenciám odamenni.

Végre voltam táncolni is, most, hogy lehűlt az idő, sokkal jobban tudok figyelni rá, hogy mit csinálok. Sajnos még mindig kevesen vagyunk, úgyhogy ez itt a reklám helye: ha szeretnél balettet vagy jazztáncot tanulni Budapesten, és 14-38 között vagy, akkor látogass el az All Round Dance Táncstúidóba 🙂

A kari lapnál lezajlott a felvételi, az írók gyengébbek voltak, mint vártam, ezzel együtt sok helyes embert választott ki a főszerkesztőnk 🙂 Csütörtökön volt egy rapid beülés, azóta az összes nevet elfelejtettem, de a barátnőm is bekerült, aminek nagyon örülök. Ma felolvastam két rövid szöveget, ami valószínűleg videóalámondásként meg fog jelenni valahol — kíváncsi vagyok, mit hoznak ki belőle, ha A. azt mondja, jó lesz, én elhiszem neki 🙂 (Hihetetlenül gáz majd 20 évesen szembesülni vele, hogy nem tudok nyelvbotlás nélkül felolvasni egy 2 oldalas szöveget.)

Jövő hétvégén megyünk csapatépítésre Csillebércre, az azutánin pedig valami ELTE Press Akadémia lesz, úgyhogy most talán tényleg elindul a fejlődés.

Az Elemek Harcán egy centit se haladtam a pontozással (majd most), de még egy olvasói értékelés se érkezett, és biztos vagyok benne, hogy az írók örülnének némi visszajelzésnek, úgyhogy hajrá!

Megkaptam a Kívánság Üst idei baglyát, úgyhogy mostantól azt (is) fogom írni, nem mintha eddig baromi szorgalmas lettem volna a regénykezdeményemmel. Viszont már két embertől kaptam előolvasói visszajelzést az eddigi fejezetekre 🙂

Az oldalsávon látható a Gyilkos Elmék első 5 évada, amit röpke egy hónap alatt kiszállítottak, de mostantól akkor nézzük, amikor csak akarjuk, majd egy szép napon megrendeljük a következő ötöt is. Már mindet láttuk, de ezt nem lehet megunni.

giphy

Egyéb · Tanulmányok

Gyorsjelentés

Azzal kezdeném, hogy az elmúlt héten kb. 4 listát vezettem, nehogy elfelejtsek valamit, de ha van valaki, akinek ígértem valamit/tartozom valamivel, sikítson, mert már csak a tanulós listám van meg.

Ez a hét elég kaotikus volt, viszont több jó dolog is történt.

Sikerült autósiskolát váltanom, úgyhogy most a Csigavérnél vagyok. Egy barátnőmnek normális oktatója volt ott, aki úgy fest, elvállal — nagyon jó lenne, mert már több mint 760 km-t vezettem, és még mindig nincs meg a papírom (580-tól lehet vizsgázni, régebben meg csak 30 óra kellett). A Spuri Suli javára legyen mondva, hogy nem kérdezték, miért válok meg tőlük 😀

Megvolt az első AJ szeminárium, nem csináltunk semmit, de megígérték, hogy küldenek egy tájékoztatólevelet, ami azóta se jött meg (lecke persze van). A PJ szeminárium elmaradt (a tanár elnézte a termet, és nem volt neki gyanús, hogy 3-an vannak a 20 helyett), cserébe mindenkinek max. pontot adott az első dolgozatra.

A mediációs tanár behívott minket, hogy közölje, inkább páratlan héten tartana órát, valószínűleg még nem találta meg a Neptun üzenetküldős funkcióját. A jogi dogmatika egy fokkal jobbnak tűnik, mint amire számítottam, viszont a 26-ból csak 7-en voltunk, és én a következő órára nem tudok menni, úgyhogy lesznek kínos pillanataim.

Az ELTE ITK-s német nagyon jónak tűnik, sikerült egy olyan csoportba kerülni, ahol nem én vagyok a legbénább, mégis lesz mit tanulni, ez tulajdonképpen az egész hetemet feldobta. Cserébe a szaknyelvi angol nem fog indulni/ha indul is, valószínűleg nem megyek, mert vezetni kell valamikor.

Ugyanaz a barátnőm, aki az oktatóval összehozott, bemutatott egy friss ÁJK-snak, szerencsétlent majdnem beszerveztem a Jurátusba, de lekéste a határidőt 😀 Azt hiszem, nekünk tavaly az IK-val jobb dolgunk volt, mint a mostaniaknak az új mentorrendszerrel, ennek a lánynak ugyanis nem adtak semmilyen kész jegyzetet, sőt (a kari bulikról azért szólnak neki).

A tankönykrízis kezd elmúlni, a KIG könyv még mindig nem jelent meg, de az EKP-t és a Btk.-t megrendeltem, a többit pedig sikerült megvenni, úgyhogy egész jól állok.

Az Elemek Harcán már csak 4 történet van nekem hátra, ezeket a jövő héten kivégzem, de elég vegyes érzéseim vannak a művekkel kapcsolatban. Aztán már tényleg a DP-t fogom olvasni, az első kihívás, amire molyon jelentkeztem, ehhez kapcsolódik, és januárban vége, úgyhogy jobb lesz sietni 🙂

Írás · Egyéb · Tanulmányok

Első hét + kihívások

Túl vagyok a szemeszter első hetén, még 12 van hátra 🙂 Könnyebb volt elkezdeni bejárni, mint vártam, ettől függetlenül annyira kifáradtam, hogy egész héten lógtam edzésről.

A másodév nagyságrendekkel jobbnak tűnik az elsőnél, főleg mivel a tárgyaink jelentős része hatályos joggal foglalkozik (polgári, büntető-, közigazgatási, alkotmányjog), és a maradék se olyan vészes, mint tavaly (jogszoc, kriminológia). A választható tárgyak csak jövő héten indulnak, ahogy a szemináriumok is, azokkal együtt páros héten 32, páratlan héten 28 órám lesz.

Egyelőre az angol szaknyelv nekem megfelelő időpontban lévő moduljára csak én jelentkeztem, így elhalasztották az indulását, de félek, hogy egyáltalán nem fogják megtartani (ami elég durva kiszúrás lenne, mert egy 4 órás luk keletkezne az órarendemben).

A tankönyvvásárlás atomkatasztrófához hasonlítható, de legalább nem vagyok egyedül. A kari jegyzetboltból elfogyott a Btk., a kriminológiakönyvet majd októberre nyomják újra, a közig feladatgyűjtemény meg csak 17-én jelenik meg. A csúcs mégis a közig tankönyv, ami 2014-es, és minden további nélkül eladják a hallgatóknak, amikor az új változat novemberben fog kijönni, és azt fogják számon kérni. Azon nem vagyok meglepve, hogy az oktatók és a bolt között nincs kommunikáció, viszont a jegyzetbolt a kiadóé, tehát nyilván tudják, hogy mit fognak megjelentetni pár hónap múlva…

A kari lapnál felvételiztetünk, írók, olvasószerkesztők, riporterek és fotósok jelentkezését várjuk az ÁJK-ról, infók itt.

Idén is lesz Kívánság Üst, én már jelentkeztem 🙂 Az Elemek Harcán még mindig lehet pontozni, már tekintélyes mennyiségű történeten átrágtam magam, és azt hiszem, az írók réme leszek a pontjaimmal (de legalább nem egyedül :D). Most indult a jelentkezés a Nyctophilia – Feloldozás Kihíváson, szerintem nagyon érdekes témákkal foglalkozik.

Pénteken nálunk járt a Kéz a háznál, sokszorosan traumatikus élmény volt, mindenki óvakodjon tőlük, de legalább feltették a második mágnestáblámat is a falra:

wpid-20150913_122326.jpg

Tegnap osztálytalálkozót tartottunk az ofőnknél, és meglepően sokan voltunk. Örülök, hogy olyanokkal is találkoztam, akiket magamtól nem keresnék meg, de akkor se mennék vissza középiskolába, ha fizetnének érte 😀 A mérnöknek tanulók továbbra is azt képzelik, hogy csak az ő szakjuk fontos és nehéz, a medikusunk meg annak ellenére elszállt, hogy még a nyári pótvizsgán is megvágták anatómiából. Sokan kezdtek idén új szakot, egy új pszichós és egy skandis lett, az egészségügyi szakokon meg feszt átcsalják magukat ápolóiról szimpatikusabb szakirányokra, ahová nem vették fel őket 😀

A másik joghallgató az osztályból végül nem ment el Angliába dolgozni, szerintem jól tette. Megvan az első sikeres Erasmus pályázónk, sokan beléptek felvételi előkészítő klubokba és szakkolikba. Érdekes, hogy sokaknak felerősödtek azok a személyiségjegyei, amik ötödikben meghatározták őket, gondolom, az új hely miatt. A volt padtársam pl. pont úgy henceg a családjával, mint tízévesen 😀

Megvolt a “jövőre mindenki a párjával együtt jöjjön” szöveg és a szemellenzős nézetek a menekültkérdésről, úgyhogy végigmentünk a teljes skálán, ettől függetlenül jó volt 🙂

Mostantól pedig tanulás 😉

Egyéb · Tanulmányok

Készülődés

Részemről már elkezdődött a készülődés a következő tanévre, ami egyrészt jó, mert amíg csak készülni kell valamire, addig szeretem és lelkes vagyok, másrészt viszont már csak egy hónap van hátra a nyárból.

Az órarendem valószínűleg a közepesen rossz és a siralmas között lesz valahol, bár ha sikerülne úgy felvenni az órákat, hogy kedden csak két előadásom legyen, és pénteken ne kelljen bemenni, annak nagyon örülnék. (Csak hónap végén lesz tárgyfelvétel, de nem árt A-Z tervet kidolgozni, mivel lesz egy rangsorolásos menet is a szokásos versenyjelentkezés előtt.)

A legnagyobb gondnak eddig az “elméleti jogi választható” csoportba tartozó tárgyak tűnnek, egyik borzalmasabbnak látszik, mint a másik, ráadásul hihetetlenül kretén időpontokban vannak, többek közt péntek késő délután és kötelező előadással egyszerre. Egyébként nem bánnám, ha pénteken is kéne menni, de sajnos nem úgy megy, hogy a reggeli/esti szemináriumokból hirdetnek péntekre is, hogy aki nem akar reggel 8-tól este hatig, esetleg nyolcig benn lenni, az jobban eloszthassa a tárgyakat.

Végre lemásoltam az asztali gépről az adatokat, úgyhogy a következő tanévben nem lesz felesleges monitor az asztalomon 😀 Anya beviszi majd a munkahelyére, kicsit nagyobb, mint amit adtak neki.

A következő tanévre készülve hatalmas óramennyiségre fizettem be táncon, úgyhogy most már kénytelen leszek eljárni.

A szépségiparból végleg kiábrándulva vettem egy géllakkozós készletet, mostantól én fogom csinálni a körmömet. 🙂 Az első próbálkozás eredménye itt látható: köröm2.1

Kicsit pontatlan lett, de majd belejövök — igazából az számít, hogy kibírja a két hetet, esetleg kicsit többet. Ahhoz képest, hogy milyen körmösökhöz volt szerencsém az elmúlt három (?) évben, kétlem, hogy nagy kárt tudnék tenni magamban, és ha bejön a dolog, gazdaságosabb is, mint szakembert megfizetni, az pedig egyenesen felbecsülhetetlen lenne, ha nem kéne még egy helyre eljárni.

Végre bejelentettek forgalmi vizsgára, az oktató hihetetlenül kedves volt, mint mindig (“Tényleg? Akkor is, ha megbuksz?”), de végre leesett neki, hogy szeptembertől akkor se fogok tőle órákat venni, ha piros hó esik. Már 60 órán és 600 km-en túl vagyok, és elég nehezemre esik túltenni magam rajta, hogy azt képzeli, örökké fizetni fogunk neki (BTW előző órán kihajított egy almacsutkát az ablakon).

Írás terén jól állok, elkezdtem begépelni, ami a nyaralás alatt írtam, hamarosan elkezdek előolvasókat és bétákat keresni. 🙂 AFS-en adminná lettem, úgyhogy mostantól ott is több időt fogok tölteni.

Szeptembertől indul a pontozás az Elemek Harca Kihíváson, de addig is: akinek van érkezése, menjen olvasni a Potter Kihívásra (tudom, aki olvassa ezt a blogot, az már ott van/író/máshol is látta ezt, de akkor is, próbálkozom).

Írás · Egyéb · Olvasás

Nyári tervek

Az első nyári programom az AFS tali volt, eredetileg arról akartam élménybeszámolót írni ma, de sajnos elmaradt, úgyhogy jöjjenek a személyes hülyeségek!

Stoobie és Hamy meghívtak zsűrizni az Elemek Harca Kihívásra, úgyhogy szeptemberben ott fogok villogni 🙂 Rengeteg tehetséges író jelentkezett, szerintem ősszel mindenkinek érdemes figyelni az oldalt. (Itt még nyilván a régi helyesírás lesz érvényben, ettől függetlenül várom az új szabályzatot, kilyukad az oldalam a kíváncsiságtól.)

Ami a közelebbi jövőt illeti, remélem, hogy sikerül levizsgáznom vezetésből még mielőtt elutazunk — kicsi az esélye, mert kb. három hét van addig, és másfél hónapja nem voltam vezetni, ráadásul az oktató egy kretén, aki nem nagyon szeret időpontot adni, de majd hétfőn letelefonálom vele az ügyet. Már egy éve húzódik a dolog, úgyhogy ha nem hajlandó rendszeresen fogadni, kérek egy másik oktatót.

Elég sok könyvet vettem, amit még nem volt időm elolvasni, szeptemberig feltett szándékom végezni velük, hogy legalább egy kicsit törlesszek a lemaradásomból. (Mondjuk pont rosszul indítottam, mert megvettem a következő AB kötetet, amiben már a 60. oldal környékén járok, de annak sosem tudok ellenállni — egyébként hihetetlen önuralmat gyakoroltam a könyvesboltban, csak ezzel + a tervezett ajándékkönyvvel távoztam, pedig nagy volt a kísértés.)

Jó érzés látni molyon, hogy a tankönyveim az AJ kivételével eltűntek az aktuális olvasmányok közül, rossz volt látni, hogy nem haladok velük. 😀 Amire biztos sor kerül, az A démon és a papnő és a Shiver, a többi sorrendjét még nem döntöttem el.

Gondolkodom a Rukkola kipróbálásán, van pár könyvem, amin szívesen túladnék, főleg olyanok, amiket ajándékba kaptam, nem olvastam, és soha nem is fogok, de annyira bonyolultnak látszik, hogy mire elolvasom a tájékoztatók felét, mindig elmegy a kedvem :’D

Ami az írást illeti, a Camp NaNós vázlatomat fogom megvalósítani, és most komolyan beszélek. Mindig azt mondom, hogy tényleg írni fogok, de kezd kínos lenni, hogy valójában sosem írok semmit, mert egy lusta (és elfoglalt) disznócska vagyok, de ezúttal tényleg tényleg írni fogok, mert ez egy jó ötlet, és annyira lúzer már nem lehetek, hogy egy percre kidolgozott vázlatot se legyek képest tisztességgel megírni.

Ezt főleg nyaralás alatt tervezem, remélem, Albánia motiváló környezet lesz. Utazás előtt feltett szándékom a Nem akartam javításának a befejezése, tudom, hogy már ezt se hiszi el nekem senki, de ezúttal tényleg elszántam magam.

Év közben csomó emberrel nem találkoztam, úgyhogy őket is fogom zaklatni, illetve remélem, hogy revával is sikerül összehozni legalább egy talit (inkább többet 😀 ). Csütörtökön Nienna Ewarával találkoztam, mivel ismét Pesten járt, jól kibeszélgettük magunkat, remélhetőleg szeptemberig most jártam utoljára az A épület büféjében (ahogy azt is, hogy szeptembertől rendszeresen megfordulhatok ott, és nem helyezik Lágymányosra, vagy esetleg a pusztába a kart).

Feltett szándékom még megszüntetni az asztali számítógépet, amit igazából nem használ senki, csak adatokat tárolunk rajta, a monitor meg rengeteg helyet elfoglal az amúgy sem teniszpályányi asztalomból, csak éppen ez elég nagy munka lesz, mivel mindent le kell menteni róla, de úgy, hogy a végeredmény összhangban legyen anya és az én gépem adathalmazával, tehát semmi se szerepeljen kétszer, úgyhogy ezt egyelőre halogatom. Viszont a névnapomra megkaptam hozzá anyától a háttértárat, amire amúgy is elég régen vágytam, úgyhogy örülök (sajnos másik szülőm névnapi kultúrája odáig terjed, hogy “névnapra is szokás ajándékot adni? nem is tudtam…”, nem ám egy tábla csokiig vagy egy csokor virágig, de igazából pont le van….).

Ha már számítógépek, valószínűleg a nagymamámékhoz is sokszor megyek majd, hogy segítsek neki megtanulni e-mailezni, bár ők még nem bokszolták le a dolgot: a nagypapám eléggé possessive, már ami a gépet illeti, a nagymamám viszont nem az a típus, akinek csak úgy nemet lehet mondani 😀

Tegnap elmentem fürdőruhát venni, ami sikerült is, de nem volt jó élmény, egyrészt nem mondhatni, hogy a beach body kategóriába tartoznék így vizsgaidőszak után (igen, edzeni is fogok a nyáron), másrészt a fürdőruhák fele pont úgy néz ki, mint a tavalyi modellek. A vizsgaidőszak előnye, hogy már az összes nyári cucc féláron van mindenhol, viszont sok minden elfogyott. Valamiért hatalmas divat lett a csíkszerű fürdőruhafelső, amiben még a modellek 90%-a is elég borzasztóan néz ki, nemhogy én, és szintén alig találni olyan felsőt, amiben nincs kétujjnyi szivacs, de végül én nyertem 😀

A rózsaszín festékem viszont még mindig nem érkezett meg, remélem, nem tartotta meg valaki a postán 😦