Egyéb · Kultúra

Őszi szünet

Hihetetlenül jól jött nekem ez a szabad hét, és szerintem ezzel nem vagyok egyedül 🙂 Sok tekintetben végre utolértem magam, ennek megfelelően nem csak henyéléssel telt a szünet, de nagyobb baj ne legyen.

Múlt szombaton a Central Színházban megnéztük a Nem félek a farkastólt — szerintem nagyon igényesen összerakott előadás volt, és a díszletet, jelmezeket is szépen megcsinálták, abszolút átjött az üzenet, bár némelyik jelenetet kicsit eltúlzottnak éreztem. A váltás a két felvonás között nagyon élesnek tűnt nekem, aki látta más feldolgozásban, és tudta, hogy mi lesz a dolog végkimenetele, annak lehet, hogy nem volt túl zavaró, de engem kicsit megakasztott.

Utána még átmentem egy barátom szülinapi összejövetelére, ahol összesen őt meg egy másik volt osztálytársamat ismertem, de szerencsére mindenki nagyon cuki és közvetlen volt, úgyhogy jól éreztem magam abban a kb. egy órában, ameddig még együtt volt a társaság.

A szünetben végre elmentem a szemészhez: sajnos fél dioptriát romlott mindkét szemem (mondjuk ennek fényében nem csoda, hogy nem látok a legjobban a mostani szemüvegemmel). Már megrendeltem az új szemüveget, kíváncsi vagyok, szeretni fogom-e, mivel “divatos” keretet választottam — eddig mindig alul damilos szemüvegem volt, amihez képest ez elég nagy váltás, de tetszik (még mindig), úgyhogy reménykedem. Elvileg jövő hét végére elkészül a szemüveg, majd teszek fel képet.

A Vision Expressben egyébként elég nagy akció van, anyagilag érdemes most körülnézni (jöttek új keretek is), de sajnos az eladók még mindig elég furák, határozottan örülök, hogy a cylinder miatt nem az üzletben fogják becsiszolni a lencséket. Remélem, a technikusuk jó, és nem kell elmennem a körútra állíttatni a szemüvegen, de az már a legkevesebb.

A Tesco házhoz szállítása pénteken összeomlott, és nem hozták ki a rendelésünket (nem is szóltak, hogy nem fogják…), úgyhogy este 10 felé volt egy kedves bevásárlásunk, fantasztikus élmény volt, de muszáj volt elmenni, mivel a nagypapám névnapját ünnepeltük szombaton, és semmi sem volt már otthon, reggel se másnapra. First world problem, nyilván, de nagyon csalódott vagyok, mert jó szolgáltatásnak indult, főleg hogy anyának egyáltalán nem szabad súlyt emelnie, azt meg nem hagyja, hogy én egyedül vásároljak be két hétre, ráadásul időt is lehet így spórolni, de egyre több sebből vérzik a dolog.

Pénteken találkoztam apával, az új munkahelyén már véglegesítették, ezzel kapott saját irodát és titkárnőt, szóval objektíve felfelé ívelnek a dolgai, csak sajnos még mindig nem szerette meg a helyet.

Írás terén haladtam egy kicsit: befejeztem a 12. fejezetet, és átnéztem még egyszer a 11.-et 🙂 Elolvastam a Cursed Childot, ahhoz képest, hogy mennyit szoktak állni a könyvek a polcomon, az a három hónap, amíg ezt aszaltam, semmi. Írtam róla a molyon értékelést, bár nem nagyon mérvadó a véleményem: egyébként sem vagyok next gen rajongó.

Idén nekem kimarad az Üst és a Merengő találkozó is, de aki nem olyan béna a time managementben, mint én, nézzen fel az oldalra, mert december 10-én lesz a nagy esemény 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.